Eredeti verzióját a World Wide Web Consortium alkotta, amely a web oldal struktúráját, jeleit, szavait és értelmezési szabályait határozta meg. A konzorcium minden fontos szoftvergyártót magában foglalt. A HTML-t egyszerű, különböző platformokra implementálható, sztatikus oldalak megvalósítására tervezték.

A CSS (Cascading Style Sheets) előtt a HTML oldalaknál a szöveges tartalom mellett gyakorlatilag minden megjelenéshez kapcsolódó rész a HTML kódon belül volt, igy például a betűtípusok, színek, háttér stílusok, elrendezések, dobozok, keretek és méretek, gyakran ismétlődően. A legfontosabb elem a további oldalakra mutató [a] link volt.

Ha az 1990-es évek közepére emlékezünk és összehasonlítjuk a mai web oldalakkal, akkor mindez azonnal nyilvánvalóvá válik.

A CSS a HTML típusú oldalak megjelenési elemeit bővítette ki és nagyobb rugalmasságot kínált. A CSS elsődleges célja, hogy szétválassza az oldalak megjelenését a tartalomtól. A CSS1 1996 végén vált nyilvánossá. A technológia és alkalmazások gyors fejlődésével a szabványok nem tudtak lépést tartani. A 2000-es években egymással csak korlátozottan kompatibilis böngészők és mindenfajta kiegészítő opciók és multimédia lejátszók kerültek piacra (pl. Javascript nyelv, Flash plugin). Eközben a szerver oldalon is heterogén lett a kép, pl. php, aps, aspx, .net, java nyelvekkel, bár ezek csak a HTML oldalak dinamikus generálását végzik és nem okoztak problémát.

HTML5 a HTML, a CSS3 a CSS szabvány piacformáló kibővítése. A HTML5 hardver és operációs rendszertől, azaz prezentációs platformtól független, tiszta, rendezett, egységes megjelenítést igért és hozott, beleértve a multimédia tartalmak kezelését.

Egyúttal az eddigiekhez képest komplex web oldalak is készíthetőek már és nincs szükség a továbbiakban pl. Flash vagy Silverlight bővítményekre. 2015-re minden fontosabb böngésző HTML5 kompatibilis lett, igy az okos telefonok és tabletek piaca is egybeolvadt a számítógépekével.